Nehéz a geek élete, mivel minden is kell, így egyre kevesebb hely van a polcon. Amikor elindult a Nagy Marvel Képregénygyűjtemény itthon, elkövettem egy hibát. Előfizettem rá. Ez főként azért volt hiba, mert minden hónapban fixen volt két kötet képregény, ami jött, a másik ok marha egyszerű: sok kötet nem igazán érintett meg. Így a gerinckép az nálam erőteljesen hiányos.
Megjegyzendő, hogy ami jelenleg a polcon van (kb. 40 darab maradt meg a sorból) azok vagy azért vannak ott, mert még nem olvastam őket, vagy, mert igen, és bejöttek. Jelenleg most valami Nagy Pókember és Bosszú Angyalai Képregénygyűjteményként tudnám leírni.
Most viszont elejét veszem a kétségnek, és ami megvan, jól elolvasom sorban, és egy rövid beszámolót írok róla. Szóval ez valamiféle új szekció lesz a blogon. Következik Bécike olvasónaplója, a Pókember – Hazatérés című kötetről, ami az Amazing Spider-man (2. széria) 30-35. számait tartalmazza.
A leírhatatlan és kimondhatatlan nevű J. Michael (eddig még megy) Straczynski (na ugye) írta, és az elég megosztónak számító John Romita Jr. rajzolta a képregényt. A történet szerintem teljesen rendben van, és a rajzok? Nos, Romita Jr. nekem alapvetően a tűrhető kategóriába tartozik, rajzai többségében tetszenek, de néhol, ahol elfelejtette kiradírozni a segédvonalakat, azok tényleg gázak.
A Pókember – Hazatérésnek semmi köze a filmhez. Pókit éppen elhagyja MJ, ezért nagyon depis, és ez a legrosszabb alkalom, hogy megtalálja Morlun, a mindannyiunk által ismert interdimenzionális vámpír. Ez a történet adja Morlun első megjelenését, aztán kapunk még belőle többet. Úgy jár, mint Batman, ő is visszatér, csak nála feltenném a kérdést: miért?
Morlun összességében egy jól kitalált, és marha egyszerű alak. Totemekre vadászó energiavámpír. Ennyi elég is lenne belőle, de sajnos a Pókverzum visszahozza, és a Másik című (önálló? nem emlékszem) történetben is ő a főgonosz, de a Másikért nem kár, mert az egy nagyon másmilyen történet. A Pókverzum fullba nyomta a kretént, és felejtsük is inkább el.
Viszont üdítően hat egy rejtélyes alak, Ezékiel jelenléte, akinek hasonló képességei vannak, mint Peternek, csak vénebb. Ő meg akarja menteni Pókembert, és rengeteg infót szolgáltat erről a misztikus pókerő felfogásról.
Ez a Straczynski történet egy pörgős cucc, a végén egy jó csattanóval. Morlun vadászik a Pókra, mert ő egy úgynevezett totem, ami valamiféle univerzális erő hordozója. Kicsit maszlag, tovább gondolja a tyúk, vagy a tojás volt előbb kérdéskört.
Egy jó háromnegyed óra alatt elolvasható történet, rengeteg akcióval, kevés felesleges körrel, és ahogy mondtam, a végén egy csattanóval. 22 éves már a sztori, jó, hogy magyarul is olvashatjuk így egyben (már másodszor, de lehet, többedszer jelenik meg itthon, korábban a Panini Pókember sorában is olvasható volt).
Bélu voltam, sziasztok!
