A kétezres évek elején a Marvel lépett egy nagyot, és új dimenziókba helyezte a szuperhőseit, hogy a fiatalabb generációk számára is vonzóbbá tegyék a képregényeket. Ez volt az Ultimate Universe, ami itthon Újvilágként lett ismert. Ahogyan már korábban írtam, az Újvilág Pókember (Semic) nekem a gyerekkorom volt, bár nem ment itthon végig, és az NMK-ban is megjelent néhány története, köztük a halála, ami egy összecsapott valami volt (Brian Michael Bendis szerintem leghülyébb munkája).
Rövid felvezetés után a Marvel olvasónaplóm következő részében a még nem olvasott NMK 12. és 45. kötetét, a Különítményt fogom gorecső alá venni (Ultimates 1-13. részeit tartalmazza a két kötet). Az újragondolt Bosszúállókat Mark Millar (Jupiter Hagyatéka, Kick/Ass) vette kézbe, és milyen jól tette. A rajzokért Bryan Hitch felelt, aki szintén remek munkát végzett. Az új Bosszúállók itt Különítményként működnek (?), és nagyon menők.
Mark Millar zseniális író, és biztos voltam benne, hogy szabadosabban kezeli a szuperhőst, mint ahogy eddig mások tették. Itt nincs magasztosság, csak önző, néha igazi köcsög szuperhumánok. A modern időkben a pénz, mint motiváló erő erőteljes hatással van a hősökre.
Mark Millar hősei sokszor becstelenek, szókimondóak, megalománok, bántják a gyengébbeket, féltékenyek, a skizofrénia, vagy a bűnözővé válás határán lavíroznak. Valószínűleg Millart gyerekként szétszívatták társai, mert itt is jelen van a szorongás egyes emberekben (Banner/Hulk). De például a családon belüli erőszak is nagy hangsúlyt kap a kötetekben.
Röviden a történetből tehát SPOILEREK következnek!
Egy nagyon jól megrajzolt második világháborús jelenetsort követően Amerika Kapitány egy fallosz alakú náci rakétán bezuhan az óceánba és 57 év múlva tér észhez, pont, amikor szükségük van rá. A kormányzati megbízásokon dolgozó Bruce Banner, valamint Hank és Janet Pym egymást könyöklő tudós stábnak ki kellene találnia valamit, hogy az USA-t újra naggyá tegyék, viszont néhány próbálkozásuktól eltekintve (Hank óriássá nő, illetve tudja irányítani a hangyákat) nem járnak sikerrel. Közben egyfajta hidegháborús helyzetben kellene produkálni valami tényleg forradalmit.
Miközben Bannert mindenki szétalázza, addig gyűlik benne a feszkó és a Hulk/Kapitány szérum, hogy kanos Hulkká változik, és szétzúzza a fele várost. Itt megjegyezném, hogy Hulkot úgy csalják tőrbe, hogy Janet Pym csak egy kebelvillantással tudja elterelni a figyelmét… Aztán lecsapják, mint a taxiórát. És ez még csak az első könyv.
SPOILEREK VÉGE.
Nagyon aprólékosan megírt és jól megrajzolt történet ez. Rengeteg apróságra figyeltek az alkotók, például arra, hogy amikor valaki összemegy vagy megnő, a ruhája azonnal fuccs, egy szál ádámkosztümben végzi tovább a dolgát. A karakterek megújításához annyit tennék hozzá, hogy szerintem jól sikerült, olyannyira, hogy a Samuel L. Jackson fizimiskájú Nick Fury később tényleg alapul szolgált arra, hogy az MCU-ban is ő játssza el a S.H.I.E.L.D. vezérét.
A második kötetben (Honvédelem) teljesen elszabadul a pokol. Egy kicsit a Man in Blackbe öltöztetett Világok Harca, Titkos Invázióval fűszerezve. Annyi, hogy nagyon „millaros” lett ez a kötet is, elmebeteg humorral. A Honvédelem szerintem már átlép egy határt, mind pajzánkodásban, mind trancsírfaktorban, így szerintem egy 16-os karikát simán megérdemel.
Rendkívül élvezhető történet ez az Újvilág Bosszú Angyalai. Marad ez is a polcon.
Bélu voltam, sziasztok!