Most mindenki a Deadpool és Rozsomák lázában ég. Szerencsére nekem is sikerült egészen hamar megnéznem moziban, mert Hugh Jackman miatt kihagyhatatlan. Gondoltam, ha kivesszük a piszkos anyagiakat a számításainkból, talán ő nem adja a nevét valami ótvaros böszmeséghez. Tévedtem vajon? Kiderül mindjárt.

Biztosan vannak nálam nagyobb X-men rajongók, és vannak olyanok is, akik nálam jobban rühellik Deadpoolt. Nehéz így egy filmre beülni, már előre kialakult kettős érzésekkel, negatív elvárásokkal.

Igazából ez a film nem okozott nagy csalódást abból a szempontból, hogy teljesen azt kaptam, amire számítottam. Rengeteg akciót, altesti poént, perverzkedést, minimális történetet, a dráma direkt elviccelését.

Eleve kötve hiszem, hogy aki nem olvasott néhány X-men képregényt, vagy nem az ők filmes kalandjain nőtt fel, mint például én, értsen bármit is ebből az egészből, ami ebben a filmben folyik. A multiverzum teljes röhejessé tételét tűzte ki célul, miközben maga is ennek az eszközével él, éspedig rosszul. Mivel az alap szituáció már idősíkbeli csavar, valamint néhány szereplő megjelenése is olyan formában, ahogy történt, fizikai képtelenség. Sajnos nekem, mint kényszeres embernek nehéz ettől elvonatkoztatni, próbálkoztam.

A Deadpool humorán az első fél órában még nevettem. Eleinte jó poén a seggrepacsi, a másik férfi lecsajozása, a Manitu bocskorából ismert Winnie Tücsök-féle Deadpool megjelenése, a folyamatos altesti humor, a másik folyamatos tökönszurkálása. Ez a humorfaktor egy idő után unalmassá válik, és nem tesz neki jót az önismétlés. Kicsit a prosztóság érzetét kelti, mert sajnos az is.

Rozsomák és Deadpool annyiszor lyukasztja ki a másik bőrét, hogy csodálkozom, hogy a film végére maradt még a ruhájukból valami (na jó, valakinek nem maradt…)

A világmegmentő csodatétel és Marvel Messiáskodás közepette tetszett, hogy régi, szó szerint kukába dobott hősöket sikerült megvenni a film készítőinek, kitölteni őket kicsit több karakterrel, célt adni nekik. Ha a Nagyfiúkból már ismert dorongalsói izomkolosszus másolatát, Gambitet nézzük, ez már kevésbé igaz. Viszont Channing Tatum suttyóságán lehetett nevetni, olyan sok szerepe azért nem volt.

Rengeteg minden történik ebben a filmben, és a lényegét nézzük, teljesen céltalanul. Megérdemli a 18-as karikát, valóban elég sok kaszabolás jellemzi, meg amiről nem is beszéltem, a rohadt sok káromkodás. Tényleg azt várja el a nézőktől egy film, hogy egy cifra káromkodáson nevessen? Rég rossz.

Hugh Jackman a Rozsomák, ezúttal végre így is hívják magyarul is. Érte minden bizonnyal érdemes volt megnézni ezt a filmet. Sok tekintetben fanservice volt az ő, és a híresebbnél híresebb mellékszereplők felvonultatása, ami egy hatalmas plusz pont a filmnek. Jackman a komor marcona alak, Reynolds meg egy idióta. Az ő civakodásuk is sok azért két órán keresztül. Soha nem gondoltam volna, hogy ennyire tudok majd rühellni egy karaktert, de Reynolds Deadpoolja messze a legidegesítőbb, legmarokba mászóbb, akiről valaha is hallottam. Borzasztóan fárasztó. Lehet ez is volt a cél.

Összességében nekem ez 4 rozsomák karmot ér a 6-ból. És még szerintem kedves is voltam.

(B)