Az utóbbi hetekben két elég jó kötetet sikerült elolvasni,  ezek a Vad Virágok Kiadónál megjelent két noir sztori, a Pókember és a Fenegyerek Noir.

Szerintem sokan tudjátok, hogy ezek alternatív történetek, a Pók a nagy gazdasági világválság alatt emberkedik, Fenegyerek pedig a szesztilalom idején akar a konyhában rendet tenni.

A Pókembert David Hine írta, aki korábban a Spawnban is jól belopta magát a rajongók szívébe, és ezt le se tagadhatná. Jön hozzá ez a barnaárnyalatos színezés, és kaptunk egy jó kis Spawnembert. Nekem tisztara az a hangulat, és amúgy az utolsó történet nem is noir szerintem. A történetben rendesen ölnek, Peter nyomozgat, és a végén megidéznek egy ókori istent is, aki pipa arra a vudu istenre, akitől itt Peter kapta az erejét. Van benne komcsi May néni, meg náci összeesküvés, ami inkább Indiana Jones lett, mint Pók, vagy noir.

A kiadó beletette még az Edge of Spider-verse egyik füzetét is a könyvbe, ami ehhez a Peterhez kötődik, és itt jelennek meg neki a többiek, hogy segítségre van szükségük a feltámadt Morlun ellen.

A Fenegyerek egy totál földhözragadt sztori, ami nekem jobban bejött, anno a Rozsomák Noir is ilyen volt. Matt élete kicsit más irányt vesz, mint eredetileg, viszont a vakság és a szuperképességek azért itt is megvannak. Egy bandaháború-szerűség bontakozik ki a Vezér és egy új gengszer között, akiknek viszont van egy közös céljuk: kinyírni Mattet.

Egy fordulatos sztori, szép rajzokon. Sok panelen esik, ami Fenegyerek esetében majdnem létfontosságú, az eső jó barátja. Olyan képeket tár elénk, amikről még az eső szag is érződik. De mivel Matt a szagokon keresztül is tájékozódik, így ezek jobban leírásra kerültek, könnyebb elképzelni a környezetet. És szerencsére itt nem cseszegetik a multiverzummal az olvasót.

Szóval a Fenegyerek nálam telitalálat, a Pókember erős négyes, főleg az első kettő nyomozós sztori miatt. Az utolsó történet rajzai monumentálisak, azért nem kell azt se a wc-n lehúzni, de nem noir, csak pók.

(B)