A héten végre rászántam magam, hogy bepótoljam a Batman vs Teenage Mutant Ninja Turtles animációs filmet. Ez egy két kiadó közti crossover ikonikus karakterekkel, amit már a képregényekben is feldolgoztak. Ez az egész estés film azonban az első animációs találkozás a Sötét Lovag és a négy mutáns kétéltű hős között, akiket mindannyian ismerünk és szeretünk.

A történet meglehetősen egyszerű, sallangmentes: Zúzó összeáll Ra’s al Ghul-lal, hogy a TMNT-univerzum mutagénjét felhasználva elpusztítsa Gothamet; cserébe Ra’s megígéri neki a halhatatlanságot adó Lazarus-vermek használatát. Tulajdonképpen ennyi az egész, némi szokásos csavarral: hőseink először találkoznak és összecsapnak, majd rájönnek, hogy ugyanazon az oldalon állnak, és összefognak a gonoszok legyőzésére – ahogy az ilyen crossovnél lenni szokott.

Ami meglepett, az az, hogy a készítők milyen nagy figyelmet fordítottak a vizualitásra; őszintén szólva nem számítottam rá, hogy ennyire jól lesz összerakva a film látvány szempontjából. Vannak benne egészen fantasztikus beállítások: például a Teknőcök sziluettjei, ahol csak a maszkjaik színei villannak fel – amit aztán a zseniális, fekete-fehér, kézzel rajzoltnak ható nyitóképsor még magasabb szintre emel, minden képkockán egyetlen színnel. Nagyszerű.

Mindegyik Teknőc kapott egy jellegzetes megjelenést; többségük jól működik, bár Donatellónak a többieknél emberibb feje nekem kevésbé tetszett – főleg a testvérei kerekebb fejformájával összevetve. Raffaello arcán a seb és a maszkján a hozzá illő szakadás viszont remek ötlet.

Ami kevésbé működik, az a Batman-gonoszokat érintő mellékszál, amelyben állatokká mutálódnak. A koncepció menő – bár néhány állatválasztás fájdalmasan buta: Mr. Freeze… jegesmedve lesz? Még rosszabb: Madárijesztő… varjú? Ráadásul az egész szál alig tesz hozzá bármit is a történethez, és kifejezetten kihagyott ziccernek érződik. Van egy jelenet a mutáns, névtelen Láb-klán nindzsákkal, ami sokkal jobban kihasználja a mutáció koncepcióját, mint a gothami Arkham-lakó gonosztevőké.

A film hatalmas szereplőgárdája valószínűleg meg fogja zavarni azokat, akik nem járatosak mindkét franchise-ban – rengeteg karakter és elem bukkan fel, amelyek nincsenek teljesen megmagyarázva (például Damian Wayne Robin szerepeltetése is fejtörést okozhat az alkalmi rajongóknak). De őszintén szólva úgy sejtem, hogy a Batman-rajongók és a TMNT-rajongók halmaza mára gyakorlatilag teljesen fedi egymást.

Van néhány véresebb jelenet is, bár semmi túl durva – a gond inkább az, hogy a film többségében könnyed és humoros hangvétele mellett ezek kissé kizökkentők.

Összességében azonban nagyszerű harcjeleneteket kapunk olyan karakterek között, akikről talán sosem hittük volna, hogy valaha animációs formában találkoznak. És végső soron ezt akartuk, nem? Batman és a Teknőcök, akik szétrúgják a Láb, Zúzó és a Sötét Lovag páratlan ellenfeleinek hátsóját is.

Meg kell említenem a film zenéjét is, amely a pulzáló, szintetizátoralapú számok és a karcos gitárriffek között vált. Nagyon jó; és még nem is beszéltem a dialógusokról – a főbb szereplők mind kapnak néhány briliáns egysoros poént különböző pontokon.

A Batman vs Teenage Mutant Ninja Turtles gyors, szórakoztató és tele van remek utalásokkal mindkét univerzumra, még ha vannak is kisebb problémáim vele. Ha már az ügyes nyitóképsorokról beszéltem, nem hagyhatom ki a remek záróképsorokat sem, amelyekben klasszikus DC- és TMNT-képregényborítókat látunk crossover-stílusban újragondolva. Okos és szeretetteljes lezárása a filmnek, ami jól mutatja, hogy a készítők mennyire szeretik és ismerik mindkét franchise-t. Maradjunk a stáblista után is: egy rövid, de nagyszerű jelenet vár, amely egy lehetséges folytatást vezet fel.

Ben voltam, sziasztok!