A tápiószőlősi Feketehalmok

A mostani Tápiószőlős területén két Feketehalom volt.

Egykor Tápiószeléhez tartozott ez a terület. Tápiószőlős 1948 körül vált önállóvá.

A könnyebb megkülönböztetés végett a szóban forgó két halmot nevezzük Alsó és Felső Feketehalomnak. 

Az egyik (alsó) Feketehalom azonos a Félegyházi-halommal, amely a ceglédi határnál található és amely halmon templom állt, a másik (felső) Feketehalom pedig onnan ÉK-re, a mostani Tápiószőlős felőli részen van.

Felső Feketehalom (a mostani Tápiószőlős, régen Tápiószele területén)

A környékbeli Feketehalmok kapcsán kétségem sem fér hozzá, hogy a többihez hasonlóan ez a halom is a titokzatos és különleges, rejtélyes történelmi helyek közé sorolható.

Mivel ennél a Feketehalomnál másodikként jártam, így erről a halomról elsőre mindig a Feketehalom 2 kifejezés jut eszembe. A halom története számomra ismeretlen.

Ez a Feketehalom közvetlenül a Halomaljai dűlőút mellett található, mellette tanya áll. 1882. évi térkép még nem jelöl tanyát a halom mellett.

Újabb térkép Sós halomnak jelöli a dombot. Ez az elnevezés honnan eredhet, azt nem tudom, talán a közelben elhaladó és régi térképeken is feltüntetett  valamikori Sós út után kaphatta, vagy adhatta neki újonnan valaki ezt a nevet.

A domb közvetlenül két egykori vízállás mellett található. 1965. évi légifotón az egyik régi vízállásban még akkor is víz volt.

A domb tetején egy kőoszlop áll ki a halomból, amely talán határkő lehetett.

Méretét tekintve elég nagy halomról van szó. Talán részben az abonyi Feketehalom méretéhez tudnám hasonlítani, amely halom bronzkori kurgán.

Hogy a tápiószőlősi (felső) Feketehalom milyen halom lehet, arra nem tudom a választ, de régészeti szempontból mindenképpen relevánsnak gondolom a dombot.

Felmerülhet határhalom, de lehet akár még régebbi, ősi halom is. Ezen belül az őrhalom funkciót is nyugodtan betölthette. De szakemberek majd megmondják rá a választ. 

Elérhető információkat, vagy adatokat ehhez a Feketehalomhoz nem találtam.

(Ha utólag esetleg kiderül, hogy a közelben volt róla valamiféle tájékoztató tábla, amivel nem találkoztam, akkor elnézést. )

Jellemzők: domb, halom, közvetlenül régi vízállások mellett, vélhetően mesterséges kialakítású halom

Képek

A felső Feketehalom, melyet újabb térkép már Sós halomnak jelöl:

A domb a Halomaljai útnál található - amely dűlőút elnevezés sem véletlen:

A felső Feketehalom 1882. évi térképen:

Távlati kép a halom és környékéről - Feketehalom a bekeretezett helyen:

Feketehalom közelebbről:

Kőoszlop a dombtetőn, tanya melléképületei a halom oldalában:

A halom tetején lévő kő - talán határkő:

A halomtető:

Katonai légifotók - 1965 és 1967 - a sötét folt az egyik vízállás:

Felülnézeti képen:

Videó, rendhagyó zenével, amit fülessel javallott hallgatni:

Alsó Feketehalom (régen Tápiószele valamint a középkori Félegyháza birtokrészen)

A halom egyéb elnevezései: Félegyházi-halom, Tejes-halom, Kis-Berencsik

(blog megj.: sztem Kis Berencsik nem itt volt, 1750 évi tkp Kis Berencsik halmát máshol jelöli. Egyéb leírás Halottas-partként is említi ezt a Feketehalmot, amely szerintem téves, mivel Halottas-part inkább Újszilvásnál volt. Blogok között megtalálható)

Ez a Feketehalom ami ismertebb, azonos a Félegyházi-halommal. Tejes-halomként is ismerték.

A halom a ceglédi határ közelében, a 31-es út mellett található.

1985 körül voltak itt feltárások Tari Edit vezetésével, melynek során a dombnál lévő sírok közül 15-öt bontottak fel, a domb felső része és a templomrom nyomai már elpusztultak.

Előkerült érmék: I. Ferdinánd 1550 (ásatás), dénár 1628 (Szüle István, 1960 körül)

(azóta ismét voltak itt műszeres kutatások, találtak e újabb érméket, nincs rá elérhető információ).

Szent Demeter mártír tiszteletére emelt templom helyeként tartják számon, de ez akár téves is lehet. 

Árpád-kori település volt ezen a helyen, amely a tatárjárás során elpusztult, majd később újjáépült, ahogy vélhetően a templom is, majd a hely a 15 éves háború során pusztult el véglegesen.

A templom romjait 1777. évi térkép még feltünteti, "Rudera Templi Félegyháza" elnevezéssel.

A templom romjainak köveit 1753-ban  a földesúr engedélyével a Tápiószelei templom építéséhez hordták el és használták fel. (Hasonlóan mint Birincsek temploma romjainak köveit.)

A halomnál az 1985 év körüli feltárás során arccal fektetett csontvázat is találtak. 

(Blog: Az arccal fektetett csontvázhoz: Hídvégi jegyzetei szerint az 1930-as években Újszilvásnál a régi kis református templomnál bontottak fel földmunkák során sírokat, ahol a halottak nem hanyatt, hanem hason feküdtek. **Blog: Innen 1900 méterre)

A halom jellemzői: vízparton, kultikus halom, templomdomb és temető, mesterséges halom

A halom közelében lévő hídnál az 1930-as években kardot és egyéb tárgyakat is találtak:

A halom középkori templom és temetőjének helye:

A Feketehalom 1777. évi Balla térképen mint Rudera Templi Félegyháza:

Tringli István történész másik elképzelése szerint mivel az itt elpusztult faluhely egyik fele Ceglédhez, másik fele Tápiószeléhez tartozhatott, ebből eredhet a Félegyháza elnevezés.

A Félegyházi, avagy Feketehalom a búzatarlón (kép:2021):

 1984, Hídvégi:

A Félegyházi-halom 1882. évi térképen mint Feketehalom:

A Félegyházi-halom (Feketehalom) - tatárdúlás és elpusztult falu helyszíne - a dombon egykor templom és temető volt:

Az egykori templomdombon 2021-ben még több nagyobb kődarabot is lehetett találni a templom romjainak kövei közül (kép: 2021):

A tápiószőlősi Feketehalmok - térkép 1882:

A fentiek kapcsán Feketehalomként még egy halom felmerülhet, de arról majd egy másik bejegyzésben.

20241202

B.

Két további Feketehalom a környékről**

Abony - Feketehalom

Az abonyi Feketehalom az M4 autóút mellett található, amely egy mai napig feltáratlan, vélhetően bronzkori kurgán.

A halom majdnem megsemmisült, mivel beleesett az M4 építésének útvonalába, de közbenjárásra az útépítéssel kikerülték.

Az abonyi Feketehalom ismeretlen titkait mindmáig őrzi.

Cegléd - Feketehalom

A ceglédi Feketehalom napjainkra megsemmisült. 

1881. évi térkép a halmon - vagy annak helyén - egy ismeretlen épületet tüntet fel. 

Helyén manapság legelő található.

A halom és környéke a középkorban többek között erőszakos határvillongások helyszíne.

Cegléd - Feketehalom helye napjainkban:

Pavetits Manó a ceglédi múzeum igazgatója volt 1920 körül.

A feltárás jegyzetei elvesztek. Feketehalomnál hol volt ez a templomrom és temető, nem tudni. 

Javaslatom a fentiek vonatkozásában, hogy az Elveszett Templomrom kapcsán Lovag Zsuzsanna jegyzeteiből el lehet indulni (aki leadta a gyűrűt, mit nyilatkozott, azt hol találta...stb).

Közvetlenül a ceglédi Feketehalom alatt lévő területen - régebbi műhold:

Fordított nézet:

Valamint Törtelnél is felmerül egy további Feketehalom, amely szerintem azonos lehet Telek-halommal, de ebben az esetben Feketehalom kétséges.