Régen éreztem olyat, hogy milyen kár, hogy egy képregény-sorozat véget ért. Lehet, hogy soha sem? Nagy volumenű soroknál, amiket végig követtem, mint a Walking Dead, vagy az Oblivion Song, biztosan. Viszont a Star Wars Legendák – Hagyaték (Legacy) sorozatnál most a legjobban.

John Ostrander és Jan Duursema sorozata 2006-2010 között futott első körben. Viszont itthon a Szukits rövid időn belül kiadta három hatalmas terjedelmű kötetben. Ugyanis összesen 56 részt kellett sűríteni szép keményfedeles könyvekbe.

Nem gondoltam, hogy a Vérvörös Birodalmat (Crimson Empire) bármi letaszíthatja nálam a trónról, ami az SW képregényeket illeti. Mégis. A Hagyaték mind történetvezetésben, mind rajzban felülkerekedett rajta. Utóbbiban nem nehéz, Kir Kanos bosszúhadjáratának azért sok vállalhatatlan panelje volt, azért többségében tűrhető-szép skálán mozgott, de a történet nagyon oldschool, nagyon az a bizonyos régi Star Wars, a gyerekkorunk hangulata.

Most meg itt van ez a Cade Skywalker, aki minden, csak nem méltó felmenői nevére. Kábítószerfüggő kalóz, nem egyszer poligám, becstelen, olykor gyáva, boldogan él a sötét oldal hatalmával. Szerethető? Rohadtul.

Cade egy olyan időszakban él, amikor a birodalom két részre szakadt, a Sith és a „normál” birodalomra, emellett a lázadók Szövetsége is működik. A sithek ezrei felülkerekedtek a jediken, aminek hatalmas káosz lett a vége. Itt döntsd el, kinek az oldalára állsz. A képet árnyalja a yuzhaan vongok, egy invazív idegen faj jelenléte, akik anno egy véres háborút vívtak a messzi-messzi galaxis lakóival (ez a Star Wars – Invasion sorozat, egyelőre magyarul nem jelent meg), és tevékenységük következményei máig kísértenek.

Nagyon kérdéses, ki éli túl ezt az egész háborúsdit, népirtósdit. Mert a sithek nagyon beizzították a kohókat. Itt egyértelmű, ki a főganaj, és az Darth Krayt, a félig rothadó férges csávó, és fiúbandája, a Back Sith Boys. Ja meg feltámad egy néhányezer éves sith, aki egy jedi amulettjébe zárva várja szabadulását. Nagyon összetett az egész.

A képregény eseményei folyamatosan eszkalálódnak, kis harcoktól egészen egy hatalmas háborúig. Néha nehéz követni, ki kivel is van. A főszereplők hűek önmagukhoz, viszont néha okozott igen nagy meglepetést is a sztori. Sokan nem csak az ellenfelekkel, de önmaguk sötét oldalával is harcolnak, viszont olyan nem fordulhat elo , hogy valaki szürke legyen. A lezárás pedig sötét hangulatú, simán jöhetne még folytatás.

Néhány gondolat a kötetekről. Kicsit túlsúlyosak lettek, és már elég nehezen kezelhetők. Az embernek a csuklója kicsit belefájdul a végére. A terjedelem miatt nehezen lapozhatók. Az első kötet nekem nyomdahibás volt, a kiadó kicserélte. A harmadikban találtam több beírási hibát, és egy panelen szellemként olvasható az eredeti angol szöveg. Nem nagy gond, ez már nálam marad. Csak furcsa ez egy 17.000,-Ft borítóárú képregénynél. Sietős volt a megjelenés.

Sokan írták már, hogy jó folytatásokban bővelkedik a Star Wars eu (expanded universe), viszont a Disney Marvel sarlacc szörny ezeket mind kukázta, ejnye-bejnye. Szerintem érdemes ezeket a történeteket elolvasni, és megfelelően a helyükön kezelni. Én speciel imádom az eu sztorikat, jobban, mint a fősodorbeli Charles Soule szarokat Salvador Larroca photoshop tracelésével, de amíg nem én vagyok Kathleen Kennedy, ezekből nem lesz sose film.

De minek is? Tökéletes történet, rajz, színezés, ezt csak elrontani lehet.

(B)