Sziasztok, Bűnvadászok!

A múlt héten a kezem ügyébe került az Anagram Comics új képregénye, a Julia első kötete, a halálos házasság. Eredetileg az olasz Sergio Bonelli Editore adta ki, még 1998-ban, most viszont már a magyar krimi olvasók is élvezhetik.

Tudom, hogy mindig azzal kezdem, hogy én mennyire szeretem ezt, vagy azt, de azt kell mondanom, a fumettiket (azaz olasz, többségében fekete-fehér, puhafedeles képregényeket) is nagyon szeretem. Tervezünk is néhány új itthon megjelent ilyen képregényt bemutatni nektek, mivel nem csak az a képregény, amiben benne van a Pókember meg a Deadpool. A fumettiknek van valamilyen sajátos bája. Először a fantasy Dragoneroval (itthon a Goobo adja ki) találkoztam, ami megfogott a tök egyszerű történetével, emellett a könnyed humorával. Dragonero, a fekete sárkány egy közös kalandban Zagorral is összefut, aki szintén egy „fumettiman”, viszont a Dragonero-Zagor crossover színes volt, és hihetetlen szép. És sokat lehetett röhögni rajta. Természetesen az Anagram Comics Zagorja is a polcon pihen, hogy bemutathassam nektek, az hatalmas tpb kiadás, mindhárom része megvan, a harmadik igen friss, alig egy hete jelent meg.

Na de hogy a lényegre térjek. A Julia krimi, de annak ellenére egy rendkívül könnyed olvasmány. Julia egy kriminológus, ahogy a borító ígéri nekünk, és Audrey Hepburnre hajaz. Igazából olyan az egész képregény, mintha egy Audrey Hepburn filmet néznél. A képregény előszavában utalnak is erre, mivel a panelek sorban követik egymást, mint egy-egy filmkocka, nincs a panelból kilógó, átlógó lelógó ábrázolás, és meg kell, hogy mondjam, ez így nagyon hatásos.

A képregény nagyon jól építi fel a szituációt, a gyilkosságot/gyilkosságokat. Ugyanis több is megesik benne. Megismerjük egyenként a karaktereket, áldozatokat, főszereplőinket, a furcsa nyomozópárost, társaikat, miközben egy-egy szereplő elhalálozik rejtélyes körülmények között.

A nagybetűs REJTÉLY, ami az egészet áthatja, és tényleg nagyon leköti a figyelmét az olvasónak. Komolyan mondom, szinte körömrágós a sztori. Feszült, de olykor pedig nagyon laza. Julia és társa, „csajozós” Leo nagyon szerethető, humoros párost alkotnak. Jut eszembe. Eddig az összes fumettiben páros volt a főszereplőgárda… Vagyis a főszereplőnek mindig van egy közvetlen, barátnál közelebb álló, inkább testvérszerű segítője. Már amelyiket én olvastam. Ez valamiért beragadt az „italianoknál”. Amúgy szerintem nagyon működik itt is. A történet megoldását nem mondom el, a Halálos Házasság cím szerintem eleget mond nekünk, mindenki olvassa el szépen.

A képregény rajzai szerintem fenomenálisak. Ezek az olaszok még nem okoztak csalódást egyik képregényben sem. A hátterek kidolgozottak, a karakterek mindig önazonosak, nincs olyan, hogy bakker, ez ki is? Mert mindenki minden rajzon felismerhető. Tudom, hogy ez most hülyén hangzik, de tudjátok, vannak olyan képregények, ahol ez sajnos nem alap.

Kiemelném az egyik jelenetet, ahol az egyik szereplő őszi, ködös időben menekül az őt zaklató alak elől. Na, az brutális dinamikusan van megrajzolva. A rajzoló, Giancarlo Caracuzzo játszik az árnyékokkal, hihetetlen, hogy ez fekete-fehérben milyen feszültséget tud okozni. Szinte átérzed a szereplő félelmét, hiszen olyan, mintha vele együtt menekülnél a rettenet elől.

Tényleg csak ajánlani tudom a fumettiket, és most különösen a Juliát. Minden, a krimi iránt rajongó olvasó jól érezheti magát, amíg ezt a könyvet olvassa. És tervben van a sor következő részének kiadása is. Az Anagram Comics honlapján nézzetek körül. Rendeljetek tőlük. Támogassátok a kis kiadókat azzal, hogy közvetlenül tőlük rendeltek.

Bélu voltam, sziasztok!