Mindenekelőtt leszögezném, nem vagyok nagy, elvakult DC fan. Vannak kellemes élményeim a DC képregényekkel, de eleve kétellyel fogadom, ha egy ilyen cuccot agyon ajnároznak. Szerettem volna, ha a Harleen képregény olyan, amilyennek a borítója alapján elképzeltem, de ez is csak pántlikázva van, meg hypeolva. Sajnos túl sok tartalom ebben nincs.

Amikor megérkezett a Fumax Kiadó képregénye, azt mondtam, hogy ez igen. Szép nagy alapú keményborítós album, „Fumax méret”, mondhatnánk, jól illik a többi mellé a polcon. Már ha lenne neki hely a polcon, de ezt hagyjuk most.

A történet Harleen Quinzel doktornő (pszichiáter) életét mutatja be nekünk. Az élet kitolt vele, de a karrierje pont most kezd el felfelé ívelni. Kutatásával elnyeri Bruce Wayne tudományos ösztöndíját, és a mágnás elintézi neki, hogy az Arkham elmegyógyintézetbe is felvegyék. Kutatása lényege, hogy ha az emberek hosszabb ideig stressznek vannak kitéve, elveszítik az empátiát mások iránt. Szerette volna a tökéletes alanyt megtalálni a kutatásához, és az agyát is átvilágítani, hátha meg lehet gyógyítani az őrületet. Lényegében a háborút a gothami helyzettel párhuzamba helyezve úgy gondolja, hogy a bűnözők csupán áldozatok, de legfőképpen gyógyítható betegek.

Kutatásai során a legkiválóbb alanynak a Joker bizonyul, természetesen. És a félelmekkel táplált rémálmokat felváltják a nedves álmok. Harley ugyanis beleszeret Jokerbe. És ennyi.

Ez még nem is lenne baj, mert ilyen is kell, mondhatnánk. De. Hatalmas DE. Nagyon zavart a képregényben, hogy semmit nem tudunk meg Jokerről, mert egyszerűen az író (Stjepan Sejic) nem mert hozzányúlni! Joker végig hazudik Harleynak, manipulálja, hogy végül ő legyen az őrült női párja.

Az sem segít a sztorin, hogy lényegében az összes „Batman gonosz” kameózik egyet, vagy éppen a Kétarc fontos szerepet is játszik benne (őt bírtam egyébként). Hogy Harley teóriája valós-e, azaz hogy a bolondok meggyógyíthatóak-e, bocsánat, a szociopatákról van itt szó főleg, nem derül ki a képregényből. Igazából a gyilkossá váló Harley őrültsége mögött ott marad Harleen, aki még mindig bízik abban, hogy meg tudja menteni Jokert. De miért bízik ebben?

Mert az író nem merte leírni, hogy a jó karakter végleg elveszett, a város miatt, amit Gothamnek hívnak. Elmerül a saját elméjének ingoványos lápjában, ahova a Joker beférkőzött, és innen nincs visszaút, nincs gyógyulás. Aki sorozatgyilkossá válik, nem jár neki a megváltás, már ami ezt a földi létet illeti. Na, kb. ezt vártam volna ettől a képregénytől.

A képregény rajzai egyébként rendben vannak, amikért szintén Stjepan Sejic a felelős. De ezeken kívül sok pozitívumot nem tudok felhozni.

Bélu voltam. Sziasztok!