Kicsit hullámzó a viszonyom Deadpoollal. Még a nagy képregénydömping előtt beszereztem angolul a Deadpool kills sort ( amiben megöli a Marvel univerzumot, mindenki mást, saját magát is), ami alapvetően nem tetszett. Azért az vicces volt, amikor Moby Dickre ment egy szál csáklyával, de összességében egy nagy céltalan blődségnek tartottam.

A Wade Wilson háborúja egyáltalán nem jött be. Ez a „lavírozunk a képzelet és a valóság határán, mert Wade agya már teljesen tropára ment a sok öngyógyítástól dolog” nem kicsit zavart, és általában utálom, ha egy történet végén a főszereplő úgy ébred fel, hogy az egész kaland csak a képzelet szüleménye volt.

Nem szerettem Deadpoolt. És a Megtorlót sem. Viszont a közös képregényük bejött. Egyrészt rövid, másrészt rohadt vicces, harmadrészt meg fordulatokkal is szolgált. A rajzai gyönyörűek szerintem, szóval felkerült a polcra. Az is tetszett benne, hogy elég földhöz ragadt maradt.

Wade Wilson elmebeteg, de jól áll neki. Laza, mindenre van egy frappáns válasza (vagy nincs), önironikus, szerethető bolond. És most jutottunk el a lényeghez. A Deadpool és Kábel képregényhez.

Amíg Megtorló és Deadpool hasonlóan barom, addig Kábel egy igazi nagyképű messiáskomplexusos megalomán állat. Kábel a jövőből érkezett mutáns, aki egyébként Küklopsz fia, szóval előjön a szokásos Marvel humbug, ha nem tudod, hogyan tegyél valamit izgalmasabbá, Csimicsangaaaa! Időutazás. Köszönjük. Van itt még több Deadpool is, ha nem lenne elég, de az nem az időutazás miatt van.

A képregény elején Deadpool és Kábel összeakaszkodnak, ellentétes oldalra kerülnek, mertlényegében Deadpool minden sz@r melót elvállal, ami pénzt hoz a házhoz. Kábel pedig meg akarja váltani a világot. Kábel ereje közben olyan hatalmassá nő, amivel már nagyon nehezen birkózik meg, ilyet is láttunk már…

A képregény első harmada nagyon szórakoztató. Egy vallási szekta béreli fel Deadpoolt, hogy ellopjon egy vírust, amivel mindenkit a saját képükre formálhatnak (hupikék törpikévé), így eltörölve minden különbséget a világban. Ez a nézet viszont főhőseinket is megváltoztatja, mert látnak benne fantáziát.

A vírussal csak annyi a baj, hogy cseppfolyósítja az alanyokat, ebből lesz egy kis galiba… Deadpool és Kábel teste (fúj) és sorsa összefonódik a nem kicsit bibliai töltetű történetben, ami kevés fordulattal szolgál, viszont annál több mondanivalóval. Kicsit túlírt a történet, és mivel az eleje tetszett inkább, így ez a sztori sem lesz a kedvencem a piros-fekete pizsamás zsoldos történetei közül. A végén az események eléggé randommá váltak, és hirtelen lett vége.

A képregény rajzai szerintem nagyon rendben vannak, és a külső megjelenése is. Összesen 12 füzetnyi tartalmat kapunk a Fumax könyvében.

A kötet hozza a szokásos deadpooli elborult elmeroggyant, egyben morbid humort. Ízelítőül:

„-Mi lett X-ügynökkel…? Á! Kiírtad a beleivel, hogy „Szia, Cserkész!”
-Tudtam, hogy kikukucskálsz.
-Ez… Kedves tőled Wade.”

Bélu voltam. Sziasztok!