A Bubi Boltos Holdlány és Gonoszaurusz képregény beszerzése tipikusan egy hirtelen felindulásból elkövetett vásárlás volt a részemről. A képregény borítója, amin egy kis szemüveges lány, csókot hint egy mutáns Tyrannosaurus Rex orrára, egyből megfogott. Az a dög marha jól néz ki.
Nyilvánvaló, hogy ez a képregény nem nekem készült. Az okostojás Lunella nem a kilencévesek átlagos életét éli, mert a szervezetében egy alvó mutagén miatt zsenivé válik (legalábbis nekem az jött le). Életét annak szenteli, hogy a Földet körüllebegő, a mutagénnel fertőzött embereket nememberekké változtató felhő ellenszerét megtalálja. Ugyanis attól retteg, milyen változásokat okozhat majd benne. Talán csápjai nőnek? Esetleg lesz egy ronda harmadik szeme, mint Doktor Strangenek a legutóbbi filmjében? Na azt már nem!
A történet a kisiskolásokat és egyébként általában az eminens tanulókat foglalkoztató dolgokra helyezi a hangsúlyt, tehát, hogy szeretnek tanulni, emiatt a többiek cikizik őket. Lunella még azért is rendesen kapja az ívet, hogy a múltból beszabadul egy tüzes szemű T-rex New Yorkba, ami kiválasztja őt. Hogy mire, azt nem igazán tudni.
De nem csak a T-rex jön vissza a jövőbe, de gyilkos népségből is egy csapatnyi, aki legyakja a helyi genget, majd eluralkodik a káosz. Közben a Holdlány próbál beilleszkedni, hátán a T-rexel, bocs, fordítva, de úgy is nehéz.
Egy gördülékeny, szerethető kis történet, amiben egyetlen kivetnivalót találtam, az önimádó Greg Pak-féle Hulkot (Amadeus Cho), aki csak ront az egész sztori hangulatán. Ez a karakter egy nulla, egy humortalan senki, direktbe nyomja fullba a kretént. Ha őt leszámítjuk, rendben van a képregény. A dinoszauruszos rajzok is nagyon rendben vannak, meg úgy általában a közeli emberalakok. Egyébként elég minimálba fordul át néhol.
Gonoszaurusz egyébként 1978-ban jelent meg először (apukája Jack Kirby), Holdlánynak a Marvel fandom szerint ez az első sorozata, és itt jelent meg először 2015-ben. A sorozat több, mint 40 részen át futott (írói: Brandon Montclare, Amy Reeder, rajz: Natacha Bustos).
Ahhoz képest, hogy ez aztán igen „lányos” sztori, egészen bevonzott. Hatalmas cliffhangerrel ért véget a kötet, szóval jöhet is a folytatás.
(B)