A Szegedi Képregénybörzén vásároltam Bayer Antal bácsitól egy Barbarella TPB-t, amit már láthattatok az instagramon. Elolvastam, és jöhet is róla valami kis szösszenet ugye? Ugye.

Nem tudtam semmit Jean-Claude Forest francia író-rajzoló képregényéről, csak amit Bayer Úrtól megtudtam ott az asztalánál. Sokat mesélt ott a különböző kis kiadványairól, erről is, de blog kompatibilisnek ezt tartottam a leginkább, de nem kizárt, hogy egy csomagot a rövidekből is be fogok szerezni tőle. A Barbarella második kötete egy önálló sztorit tartalmaz a kishölgy kalandjaiból.

Barbarella 1962-ben jelent meg először stripekben, majd ’64-ben önálló kötetet kapott. A wikipédia szerint az első pornográf képregényként tartották számon, viszont ez korántsem igaz (1940-ben már jelent meg pőre képregény a tengerentúlon). 2017-ben újraindították a sorozatát, ami (elvileg) máig fut.

Nem tudtam, hogy mibe vágom a fejszémet, ezért meglepetésként ért a képregény sztorija, és megjelenése is. Barbarella egy cirkuszt igazgat, viszont ez ilyen interdimenzionális és bolygóközi cirkusz, mindenféle furcsa lénnyel. Barbarella a társulat szépsége (tényleg szépen van rajzolva), társai Golyóbis, Kisember, Mechanik, meg Abajg. Meg van egy húsevő óriás füle is, aki tudja az utat az űrben.

Összességében egy nagyon elborult történet, több-kevesebb erotikával. Barbarella finoman szólva is szexuálisan szabados életet él, elég sok mindenkivel létesít szexuális kapcsolatot a képregényben, amire minden esetben egy levetkezős panel utal, magát az akciót nem mutatja meg nekünk, mégis mit képzeltek… Lényegében mindig találnak alkalmat a képregényben, hogy Barbarelláról lekerüljön a ruházat, és megmutassa dús idomait.

Ahogy mondtam, egy nagyon elborult történetről van szó, nehéz szöveggel. Mondjuk érthető is a dolog, hogy egy idegen bolygón máshogy hívják a dolgokat, mint nálunk. És sokszor nagyon máshogy is működnek a dolgok, mint ahogy mi azt gondolnánk. Elborult, és színes világot épít fel annak ellenére, hogy fekete-fehér a képregény. Vannak itt humanoid robotok, kétéltű emberek, óriáscsirkék alatt lakó idegenek, embertestű és viharfejű lények, akik rátámadnak az arra járókra, és óriás kukacok, amiken lehet lovagolni. Eleve Barbarella cirkusza rengeteg fenomént vonultat fel, szóval idegen lényekben nincs hiány.

Viszont elég csapongó a sztori. A fő szál egy bolygó elfoglalása, ahol az idő máshogy működik, mint egyébként, ezért egy hét bolygón töltött idővel a külvilágban 20 év telik el. Közben viszont Barbarella, ahogy mondtam, ide-oda csapódik, hol rabságba esik az időben, hol prostitúcióra kényszerítik, majd királynővé koronázzák, miközben körülötte, tőle függetlenül történnek a dolgok, és minden megoldja magát.

Néha viszont nagyon felröhögtem az egész képregény abszurditásán. Olyan random dolgok történnek néha benne, hogy muszáj volt egy facepalmra leállnom.

Összességében szórakoztató képregénynek találtam a Barbarellát, de néha elég fárasztó. Aki szeretné magát lefárasztani egy másfél-két órás olvasnivalóval, és szereti a rajzolt kerekded idomokat, annak jó választás lehet ez a francia sci-fi szoftpornó. Itthon a Nero Blanco Comix adta ki.

Bélu voltam. Sziasztok!