Ez a város bűnös. Bűne, az élet. Az ítélet, halál.
Mega City-1 életébe párszor már belerondítottak az alternatív univerzumból érkező Sötét bírók. Halál, Félelem, Tűz és Mortis négyen kegyetlen ellenfelei kedvenc bíróinknak. Egy olyan világból érkeztek, ahol már minden életet kiirtottak, mert számukra minden bűn magából az életből fakad. Ha nincs élet, bűn sincs. Elég extrém nézet.
Elég sok Halál bírós képregényem van, talán mind közül a legkedvencebb a Brian Bolland által rajzolt első változat. John Wagner, Dredd apukája elég sok ilyen történetet írt, viszont az utóbbi időszakban kicsit túl lett tolva a karakter. Nincs igazából sok értelme szerintem halhatatlan lényeket alkotni, csak ha rendesen meg lehet őket ölni. :D
Dredd és Anderson jól elnáspángolják a brancsot minden alkalommal, mivel a lelküket kell kiszedni a testükből, hogy ne tudjanak ártani. Jó, néhány kisebb csavar azért elfért a történetekben. Hiába van ellenük meg a fegyver (Anderson pszi képessége), nem tanulnak, és mindig visszavágynak a Földre tömegmészárolni.
Talán a legelvetemültebb sztori az, amikor az űrbe száműzik őket, viszont egy épp arra járó űrhajó felszedi őket véletlenül. Ha eleve tudod, hogy az adott történetben mindenki meg fog halni, az kevésbé teszi izgalmassá (ilyen például a Dark Justice második része, ahol egy egész kolóniát pucolnak ki, ahol egyetlen pszi bíró sem élt, így garantált volt a szórakozás). De volt, hogy haldoklókat szálltak meg, és a hullaházban ébredtek fel ezek a rusnya szörnyek. Igen morbid ötletek születtek már a főszereplésükkel. De semmi sem változtat a tényen, hogy ők a Dredd univerzum Rakéta csapata, csak sokkal több embert öltek meg.
Azért hogy ne érje szó a ház elejét, a Necropolist kiemelném, ami talán az egyik legeslegjobb Dredd történet. Itt, mivel Dredd éppen az elátkozott földön bandázik a mutánsokkal, a túlvilági édesnégyes elfoglalja Mega City-1-et, igazi Necropolisszá változtatva. Dredd Anderson hívására tér vissza (Anderson kómában van, mert tudják, hogy csak ő mentheti meg a világot tőlük), de amire a város határához ér, benn már mindenki mindenkit lő, a horrobírók pedig az ifjoncokat üldözik sziszegve. Persze Dredd megoldja a dolgot, de rengeteg látványos hentelést nézhetünk végig Carlos Ezquerra rajzain. Természetesen ez is a polcon van.
Az apropója a mai cikknek, hogy Dreddel együtt Halál bíró és Félelem is érkezett a múltkor, már itt vannak a spájzban, vagyis a polcon. A 10 centi magasságú minifigurákkal továbbra sem tudok betelni. Tetszenek az apró részletek, és Félelem bírón a lánc, ami fémből van. Igazából, hogy ilyen picik, még inkább vonzóvá teszi őket, mert nem foglalnak sok helyet.
Halál bíró érzékien tudna fogni egy kitépett emberi szívet a kezében, ha kiszedném az izokockájából. Nehogy aztán itt elkezdjen nekem hangoskodni… De úgy gondolom, hogy az ilyen „játékok” igazán csak úgy őrizhetik meg az értéküket, ha dobozban maradnak.
Kaptok néhány képet a figurákról és néhány oldalt Halál bíró első képregényes megjelenéséről. Brian Bolland rajzai zseniálisak.
Bélu
