Megnéztem…
Nagyon vártam, hogy elkezdődjön végre az új Rings of Power (Hatalom Gyűrűi) sorozat. Elkezdődött. Szerettem volna, ha a már eleve látatlanban fanyalgók megkapták volna a magukét, hogy ez egy igazán jó sorozat legyen.
Összességében jól szórakoztam az első két részen. Ami már a trailerekben megfogott, az a zene volt, és nagyjából a két részt is vitte a zene. Minden helyszínen más-más stílusú muzsika szólt, volt itt igazi Gyűrűk Urás, volt Harry Potteres, sok helyen a Skyrim játék ugrott be. Igazából teremtettek egy atmoszférát az egésznek.
A látványvilág is, főleg a külső helyszínek tetszettek, de a cgi is nagyon rendben van. Az már más kérdés, hogy sikerült-e a cselekménynek, vagy a karaktereknek hangulatba hoznia a nézőt.
A történet (egyik) főszereplője – már mindenki tudja – Galadriel, aki annak ellenére, hogy néhány éve (évtizede? évszázada? nem figyeltem rendesen?) véget ért a háború, még mindig köti az ebet a karóhoz, szerinte Sauron, a gonosz boszorkánymester még mindig él, és szervezkedik. Galadriel és társai őt keresik, aztán közbeszól a politika. A király mondá, hogy legyen béke s lőn. Közben tudjuk, hogy nem lőn, mert bizony Sauron néhány száz (néhány ezer?) év múlva is borsot tör kalandoraink orra alá.
Kérdés, hogy mennyire lehet súlya annak, ami ebben a sorozatban történik? Galadriel, Sauron, Elrond, mind-mind élő karakterek az eredeti trilógiában, így az elhalálozásukra egy cseppnyi esély sincs. Így ez a sorozat egy részlet lehet Középfölde történelméből, esetleg a karakterek fejlődésének egy magyarázata lehet, de ez teljesen hidegen hagy. Én bunyót akarok látni, meg csatákat, meg böfögő törpöket. Utóbbiakból kaptunk is.
A fanyalgók vonuljanak zárdába. Ez a sorozat jónak, de minimum korrektnek mondható. Az biztos, hogy van lelke. Marha sokat dolgoztak ezzel. Annyira, hogy ha újranézném az első részeket, biztos sokkal több mindenen fennakadtam volna, de egy valamin biztosan fennakadtam. Az egyik létra. Komolyan mondom, az egyik őrtoronyban, amikor felmegy Arandir, az elf csávó, egy olyan létrán mászott fel, ami speckó módon volt faragva. Ilyen kis szar apróságokon fennakadok néha. Ez a létra is valami egyedi kis dolog volt, egy kis szösszenet, hogy ezzel bizony foglalkoztak és aprólékos módon. Persze a tájak, hátterek is nagyon szépek, meg a jelmezek is. A középföldi divat tőlem viszonylag távol áll, így ezt a részt inkább hanyagoljuk.
Szögezzük le: a sorozat sokszínűsége nem céltalan. Megismerhetjük a gyaplábúakat, akik olyanok, mint a hobbitok, csak mégsem. Kicsit utánaolvastam a hobbitoknak, de még nem vagyok hobbitológiai adjunktus. Az eredeti trilógiában hobbitokként ismert népek az irhafakók, a gyaplábóak pedig egy kicsit nomádabb nép, mindenféle félszerzettel. Ja igen. Szóval a félszerzeteknek számtalan csoportja van, akik máshogy élnek, néznek ki, viszont ahogy észrevettem, enni mind szeret.
A trailerekben mutogatott Dark Elf csóka, Arondir (Ismael Cruz Cordóva) szerintem tündébb Elrondnál. Hideg katona alkat, nem igazán tudja kimondani az érzéseit. Ja és azt is tudhatjuk számtalan irodalmi műből, meg ha nem is olvasunk, akkor esetleg különböző játékokból, hogy az elfeknek több nemzetsége van, így a dark elf létező kategória. Nem kell egyből összeesküvés elméleteket szőni. A sötét elfek bőre feketébb a szuroknál, már a Középföldi Hírmondóban is megírta Borbak Pori.
A szakáll a törp királynőről nekem hiányzott, de Sophia Nomvete által megformált karakter iszonyat cuki, és egyszerre kemény, amikor Dúrint, a törp herceget rendre kell inteni. Tökéletes választás volt a szerepre.
Morfydd Clark Galadriele szerintem hihető karakter, személyes indítékokkal, szenvedélyes habitussal, szimpatikus, az biztos. Viszont Elrond (Robert Aramayo) túl sokat mosolyog, és ez sehogy sem magyarázható meg azzal, hogy fiatal, mivel ekkor is már több száz (ezer?) éves. Mit mosolyog? Viszont fontos a karakter, és jó kis kalandokba keveredett már a második részben is.
Az első két rész szépen felvezeti a sorozat alap problémáját. A gonosz sürög-forog, mindenhol ott van, közben egy faszi is lehullott az égből, aki semmilyen nyelvet nem beszél, csak a szentjánosbogarakét. Sötét, komor hangulat van, ahol még nincs jelen a gonosz, ott is félnek tőle. Hangulatában és látványvilágában ez inkább a Hobbit, mint a Gyűrűk Ura, és talán abban is, hogy marha lassan halad az egész. Sok az üresjárat, lassú a folyása. Néhol talán érdektelen és unalmas is.
Talán megéri tovább nézni, én nézni fogom. Remélem beindul rendesen, még ha tét nélküli is az egész.
Bélu
(utóirat, aki tudni akarja, hogy szerintem néhány dolgot azért loptak a sorozatban innen-onnan: frost troll a már emlegetett Skyrim című játékból. Ez a szörny azért emlékezetes, mert a Skyrimben ha nem megfelelő fejlettséggel mentél fel a High Rothgarba, a hegyen az a kib… fagytroll kilő a nemzetközi űrállomás mellé földkörüli pályára. Nyilván voltak máshol is ilyen lények, fagyóriások, sok mitológiában léteztek, de erről nekem rohadtul a játék jutott eszembe. De volt zene a Harry Potterből, és szerintem sok helyen a Trónok harca sárkányos jeleneteiből is voltak ismerős dallamok. Összességében nem bántóak ezek a dolgok.)
