Furcsa ötletnek tűnhet egy olyan könyvről írni, ami képregényekről szól. Bayer Antal régóta a hazai képregényes szcéna egyik doyenje, akivel számos eseményen lehet találkozni, beszélgetni. És természetesen lehet a saját (Nero Blanco Comix) kiadványaiból is vásárolni, aminek nagyon örül. Szoktam is tőle vásárolni.
Ahogyan sokan közülünk, Tóni is ebben a közegben él a leginkább, mondhatni, a képregényes események helyszínei az ilyen emberek természetes élőhelye, a közeg, amiben igazán otthon érzi magát. Tóni nem csak rajong, de ért is a képregényekhez. Sokéves képregényes életben való részvétele után hatalmas tapasztalata és tudása is van a témában.
Ezért, amikor megveszek egy Nero Blanco kötetet, szívesen olvasom Tóni sok kutatómunkával járó elő- és utószavait. Nagyon jó, hogy érthetően is megfogalmazza azt, amihez én nem értek, de nagyon is szeretek róla olvasni, és tanulni. Az európai képregényekhez fűződő különböző történetek mindig megfognak.
A hazai képregénykiadásról eddig nem sokat olvastam (Pepita Ofélia és a Rejtő-Korcsmáros kötetek ugranak be hirtelen), viszont most a Műsorváltozás a papírmoziban című kötetben egy, számomra legalábbis, átfogónak ható tanulmányt olvashattam el.
Bayer a hazai képregénykiadás történetét a kezdetektől, az „átkostól” mutatja be, amikor lényegében monopolizálták a képregényalkotást és kiadást, majd szépen fokozatosan a szabad piac kialakulásának és a hazai „műhelyek” tevékenységének szentel kiemelt figyelmet. Nagyon örülök, hogy azért elég sok említett alkotóval sikerült már találkozni egy-egy eseményen. Ezen kívül a képregénykiadás problémáiról és az alternatív beszerzési lehetőségekről is ejt néhány szót.
A kötet második részében hatvan olyan képregényt mutat be nekünk, amiket jelentősnek tart az újabb magyar képregények közül. Tóni kiemeli, hogy ez egy szubjektív lista. A hatvan képregényt pont olyan mértékben mutatja be, hogy ezekből a néhány mondatos elemzésekből kiderült, hogy melyik az, ami nekem is tetszene, vagy éppen melyik nem. Megvallom, néhány címet (nyolcat) felírtam azok közül, amiket nem olvastam még, és beszerezhetőek még egy-egy webshopban.
Nem kritizálva az író gyűjtését, azért megjegyezném, hogy én biztos a listára tettem volna néhány egyéb kötetet is. Az utóbbi években próbáljuk a blogon is nyomon követni a magyar képregénykiadásokat, de mindent beszerezni lehetetlen, ezért korlátok közé szorulnak az ismereteim. Mégis, egy-két címet hiányoltam a legfontosabbak listájáról (másokat pedig levettem volna nyilvánvalóan róla).
Pádár Ádám és Szebeni Péter neve említésre került a kötetben többször is, viszont kimaradt a Céltalan című képregényük a felsorolásból. Ez a kötet volt az, ami a magyar képregények iránti érdeklődésemet felkeltette. Szerencsére Péter Testvérek című képregényét is sikerült beszerezni, ami minden újabb olvasással újabb értelmet nyer.
Lakatos István Lencsilánya bekerült a könyvbe, viszont a Rájás Gerbaud (Frappáns, de kellemetlen) már kimaradt. Pedig az egy mestermű. Újra is fogom olvasni hamarosan.
Ugyancsak lemaradt a listáról Machinek Miklós Shelly-je, amiről korábban már írtunk ikertornyos bejegyzést az oldalra. Az a képregény mind anyagminőségben, mind rajzaiban szerintem egy etalon, miközben a története sem kutya.
Csodálkoztam, hogy a listába nem került be a Nero Blanco és Pepita Ofélia gyűjteményes kötet, amit én szintén többször újraolvastam. Szeged közel áll a szívemhez, így jó volt újra látni ilyen módon is.
Persze, mindenkinek mást jelent a jelentős magyar képregény fogalma. Kíváncsi vagyok, Olvasóink közül kinek melyik darab jut először eszébe, amikor magyar képregényről kérdezik.
Kommentben várjuk a saját listátokat.
Szóval, aki szeretne egy igazán érdekes, és egyben szórakoztató szakkönyvet olvasni, Bayer Antal: Műsorváltozás a papírmoziban című könyvét jó szívvel ajánlom. És azt is, hogy zaklassátok Tónit a rendezvényeken, mert szeret mesélni is.
Én a könyvet a Képregénymarkettől szereztem be, mert mostanában, egyéb fárasztó, de eredménnyel járó elfoglaltságaim mellett (szakjogász lettem) nem volt idő eseményekre járni. Szóval itt a linkje, ha megrendelnétek.
Bélu
