Régóta csücsült a polcon Quantum és Woody 2017-ben indult sorozatának kezdő kötete a Kiss kiss, klang klang. Valahogy sose volt hangulatom elolvasni, pedig az alap sor nagyon tetszett, viszont ahogy összegyűjtöttem az olvasatlant, ez is előkerült.
A Q és W finoman szólva is nem polkorrekt. De ez nem zavar egyáltalán. Szeretem, ha valami laza, életszerű karakterekkel operál, és szórakoztató. Rájuk ez mind igaz. Ők a képregénytörténelem két legelcseszettebb szuperhőse.
A legfontosabb, amit tudni kell róluk, hogy Eric édesapja örökbe fogadta Woodyt, és a humornak az egyik fő forrása ez… hogy illik bele a rossz Woody a bájos afroamerikai családba?
Hát sehogy, és a két testvér tényleg gyűlöli egymást sokszor. A helyzetet viszont az nehezíti, hogy egy szuperhősgyárban, ahol az apjuk dolgozott, véletlenül rájuk applikálódik egy-egy karperec, aminek köszönhetően szupererőre tesznek szert. Viszont 24 óránként klang-elniük kell, vagyis össze kell csapniuk a karpereceiket, enélkül ugyanis szublimálnának az éterbe.
Az első sorozatban Edisonnal és társaival küzdenek meg, most egy másik fizikus megalomán leszármazottjával és csatlósaival kell szembenézniük. Miközben váltva utálják egymást.
A képregény akciódús, és kis gag-ekkel, szóvicekkel, szituációs humorral vegyesen operál. A szöveges poénok mellett a képi világ is rátesz egy lapáttal a hangulatra, és a szereplők szerintem tökéletesen kidolgozott arcai is kifejezetten jó humorforrást szolgáltatnak. Hőseink Ausztráliában robot vombatokkal és mecha-koalákkal harcolnak, Woody beleugat a főgonosz monológjába, kloroformos rongy helyett véletlenül tiszta rongyot dugnak az elrabolandó arcába, és sorolhatnánk még… Minden panelen valami blődség jöhet szembe, vagy egy szexi klón nindzsa lány és a Sövényember.
A slusszpoént viszont nem lövöm le, mert hátha valaki egyszer mégiscsak kedvet kap ehhez a képregényhez… Annyit elárulhatok, hogy a kecskével ismét történik valami velőtrázó dolog…
Én nagyon szeretem a Valiant univerzumot, főleg a Rai és Quantum és Woody jöttek be. Mindkettő más miatt. Összességében erről a képregényről is elmondható, hogy nagyon igényes a megvalósítása, a TPB kötetben ismét kapunk egy csomó borítóvariánst, és a Valiant kötetek olvasási sorrendjére is tanácsokat. Igen összetett, viszont követhető, és a címek külön-külön is élvezhetők, nem kötelező mindent ismerni szerintem hozzájuk.
Quantum és Woody történetének olvasását a 2014-ben megjelent sorral érdemes kezdeni, az négy TPB kötetet számlál, vagy ha valaki mélyebben a zsebébe akar nyúlni, akkor találni még neten deluxe kiadásokat is. A 2017-es sorozat ha jól láttam, két kötet, a második még beszerzésre vár, ha találok valahol jóárasítva…
Elborult egy valami. Én szóltam.
Bélu