Amikor pár évvel ezelőtt elindult itthon a Diabolik kiadása, bármennyire is érdekelt, kimaradt. Nagyon sok kiadvány jelent meg a hazai piacon is, nem olyan könnyű azóta sem mindent követni, és főleg megvásárolni. Persze kicsit bánom, mert nagyon kedvelem az olasz, és úgy általában az európai képregényeket is. Szép lassan elfogyott az első pár szám, aminek örülök is, mert ilyenkor biztosabb kézzel nyúl a kiadó (Anagram Comics) a folytatáshoz. Aztán jött az első Diabolik Extra kötet, A4 formátumban, és tudtam, hogy ezt már nem hagyhatom ki. Főként úgy, hogy az egy eredettörténet, Diabolik "keletkezésének" alapjait tartalmazza. (A második Extra pedig Eva Kant - Diabolik társa - eredetével foglalkozik.) Természetesen ez oda vezet, hogy egyre jobban érdekel a dolog, de hát az első számokat már... elvitte a cica. És ekkor a kiadó előjött egy olyan ötlettel, ami tipikus "instant buy". Egy olyan gyűjteményes kötet, amely tartalmaz négy teljes történetet, illetve egy részletet az első Extra kötetből. Tökéletes belépési lehetőség a sorozatba, de akár csak ismerkedni is ezzel a karakterrel, világgal.
Első találkozásunk alkalmából azt gondoltam, ez az olasz Fantomas, Fantomas pedig egy Arsene Lupin "másolat". Továbbra is ezt gondolom, ráadásul mostanában - a Lupin streaming sorozat miatt - mindenki Lupin szakértő lett. Nyilván könnyű, mert mindent meg lehet keresni az interneten. :D Nekem az első, ami akkor beugrott, a régen TV-ben futó Fantomas sorozat volt, a maszk, a kütyük, a csalások, és így tovább. Persze tovább is lehet vinni a szálat, mert Arsene Lupin, az úriember (gentleman) tolvaj, nagyjából az ellenkezője az előtte durván 15 évvel megjelent Sherlock Holmesnak. Az összes karakterben pedig nyilván az a közös, hogy - vagy így, vagy úgy - a bűnügyek mesterei. Ha valakinek az egyik bejön, jó eséllyel a többit is szeretni fogja.
Na de: kanyarodjunk vissza ehhez a szép kis kötethez. Hogy mennyire szép, az a képeken is látszik. Nem is tudom, hová tegyem, hogy minél többször lássam. Odaszúrtam még a "kis" jelzőt, és pedig azért, mert a méretei 125×175 mm, tehát könnyen mozgatható, zsebkönyv méretű. Viszont közel 570 oldal, ami mégis ad neki egy kis tekintélyt. Összességében nagyon jó kézbe venni. A panelek pedig tökéletesen helyezkednek el az ilyen méretű lapon, és ez a legfontosabb. Mert olvasni akarunk, nem csak mutogatni, hogy mink van. Tehát amilyen furának hat a méret elsőre, annyira természetes (szinte tökéletes) egy kis lapozgatás meg olvasás után.
Húzhatnánk még sok párhuzamot a már említett hősök között (illetve a legtöbb antihős), és előbukkanna az is, hogy sokszor ezek a bűnözők maguk is nyomozókká válnak, szembeszállnak nagyobb gonosztevőkkel. Diabolik pedig, ha a helyzet vagy a cél úgy kívánja, a gyilkosságot sem mellőzi. Mégis neki szurkolunk, mert akitől elvesz, az nála sokkal gonoszabb, sokkal rosszabb, az átlag- és kisembert károsítja meg. Igaz, ettől a bűnöző még bűnöző. Egyik specialitása a maszkok készítése. Megtévesztésig hasonlóvá varázsolja magát szinte bármely kiszemelt emberhez, átveszi a helyüket, kiderít dolgokat, kialakít helyzeteket. Persze társát, Eva Kantot se feledjük el, akivel szinte folyamatosan tartja a kapcsolatot, illetve gyakran ő is aktív résztvevője az akcióknak. És ahogy Lupinnek ott van Ganimard felügyelő, Diabolik nyomozója Ginko (mivel olasz, ejtsd: Dzsinko). Ha lenne egy kis eszünk, nyilván neki szurkolnánk, de hát nem Ginko a képregény címe. Meg amúgy is a szívünk dönt.
A kötet - ahogy már említettem - négy teljes történetet tartalmaz. Ezek a következők (zárójelben az első magyar megjelenés): A vérvörös gyöngy (Diabolik 4), Szörnyek rejtekhelye (Diabolik 3), Végzetes véletlen (Diabolik 5), Mérgek szigete (Diabolik 2). Illetve egy részletet a Diabolik, ki vagy?-ból, amelyik a Diabolik Extra 1-ben jelent meg először. Annak, aki most ismerkedik ezzel a karakterrel, talán azt ajánlanám, kezdje a végén, mert ott megtudhatunk pár dolgot Diabolik "születéséről". Nyilván, ha ennél többet akar az olvasó, akkor az Extra 1. kötete ajánlott. De igazából mindegy. Minden történet kerek, önálló, semmilyen háttérismeret nélkül is élvezhető. Viszont egy dologra mindenképp figyelmeztetnék mindenkit: nehéz abbahagyni, és a végén még több Diabolikot akarunk! ;)
