Tavasszal, ha emlékeztek rá, jótékonysági célzattal tartottunk az oldalon egy árverést, az ukrajnai menekülteket segítő szervezetek részére, ami során – többek között – egy László Márk által dedikált Hellboy Winter Specialt és magának a kedves és szimpatikus rajzolónak hála, egy külön erre az alkalomra készült Hellboy rajzot sikerrel elárvereztünk. Abban a képregényben volt először olvasható egy Márk által rajzolt történet, a Szívesség a Fösvénynek.
Idén a Vad Virágok elhozták nekünk magyarul is ezt a történetet, amit megvallom őszintén, örömmel fogadtam, mert a folytatását is megkaptuk egy levegővel, ami szintén nem baj, mert az első sztori cliffhangerrel ért véget, és nem tudjuk, mi is történhetett Lajossal, a professzorral. De nagyon előre szaladtunk.
Szóval Pokolfajzat a gyönyörű Budapestre látogat, amikor is 1989-et írunk. Az egyik szimpatikus kricsmiben megismerkedik egy bajbajutott fiatalemberrel, aki elfogadott egy pénzérmét egy idős krapektől, emiatt napok óta rémálmok gyötrik. A kocsmatöltelék prof. felismeri a történetben kutatásainak fő tárgyát, a fösvényt. A lelket, aki halála óta Budapest utcáit járja, és a szívbajt hozza a gyanútlan járókelőkre.
A prof. segítségével Hellboy és a srác időutazásra indul egy vándorló utcába, ahol talán pontot tehetnek a rejtély végére.
A képregényben nyilvánvalóan visszaköszönnek Budapesti helyszínek. Épületek, feliratok, mindenféle kis részlet. Márk eléggé eltalálta a magyaros hangulatot, meg is kívántam az olvasás mellé az Erős Pistát egy kis pálesszel, hinnye. Szóval van itt magyar utcakép, magyar zombik, meg egyéb rémségek, egy történelmi esemény alternatív feldolgozása, meg minden, amire a piros-fehér-zöld szív megdobban.
A rajzok egyáltalán nem Mignola-majmolósak, teljesen eredetiek, Márknak igen egyedi stílusa van. Nekem kicsit a Magyar Népmesékre hajaz egy-egy karakter-ábrázolás, ami még kedvesebbé teszi.
Könnyíti a képregény megemésztését, hogy nyitottam a Hellboy Rövid Történetek felé is, amiket már ugye többen rajzoltak többféleképpen, és így nem ragaszkodik a lelki világom a Hellbob Kockanadrághoz, amilyennek Mignola eredetileg rajzolta. Tudjátok milyen… amikor egy piros paralelogramma a vértócsa. Na, ezeket Márknál el lehet felejteni. Itt azért vannak görbe vonalak is. Sőt, nagyon részletgazdag az egész.
Talán a füzet értékét az emeli számomra a legjobban, amit már a Vad Virágok kiadványoknál megszokhattunk: a kötet végén lévő vázlatok és jegyzetek. Márk viszonylag részletes leírást ad egy-egy oldalról, és a képregényalkotást is lépésről lépésre bemutatja kisebb rajzokon, vázlatokon.
Szóval a Hellboy Budapesten is jól sikerült. Csak így tovább! A Kiadónak is és Márknak is további sok sikert kívánok!
Bélu
