1998. február és április között jelent meg az Aliens: Survival a Dark Horse Comics gondozásában. Guy Davis rajzolta és James Vance írta. Egy igazán zavaros (a szó jó értelmében), és szerintem gyomorforgató történet.

Az Aliens történetekben az tetszik a legjobban, hogy teljesen zárójelbe teszik az élet értékét. A Weyland Yutani Társaság kapzsisága fittyet hány erre, és szereplőink általában ennek az áldozataivá válnak. A Weyland Yutani az emberi nagyravágyás görbe tükre, és nem csak erre a képzeletbeli, de igen valóságos cégekre és emberekre is igaz az, hogy beáldoznak bárkit és bármit a profit érdekében.

A Túlélés című képregény végig kétségbeesett és elkeseredett hangulatú. Vic Thompson és családja életét mutatja be. A képregényben a képzelet és a valóság keveredik össze, végig Vic szemszögéből láthatjuk az eseményeket. Egy idegen bolygóra (Sargon-IV) leszállt felderítőcsapat a bolygó nyersanyagainak kiaknázásának lehetőségeit volt – elvileg – hivatott vizsgálni, amikor is meglátogatja őket a helyi őslakosság, egy horda idegen bogár. Az embereknek nem csak a bogarak léte a legnagyobb problémájuk, de egy rejtélyes, ismeretlen eredetű betegség is ledönti a csapat tagjait a lábukról, ami még kilátástalanabbá teszi a helyzetüket.

A képregény elején megtudjuk, hogy Vic az egyetlen túlélője az egész haddelhaddnak, és ő is lázzal, és hallucinációkkal tűz. Élete minden dilemmája megtestesül a szeme láttára, és személyes háborút vív nem csak az idegenekkel, de saját magával is. Miközben a túlélő kapszula falán kívül kaparászik valami.

A három füzetes képregény rendkívül fordulatos, sose tudhatja az olvasó, éppen valóság-e az, amit lát. Feltevések és tévedések, majd tragédiák sorozata az egész, hogy a végén rendesen pofán vágjon a keserű tanulság. Szart sem ér az emberi élet. James Vance író nagyon eltalálta.

Guy Davis munkáit sokan ismerhetik, rajzolt ő P.K.V.H.-t (talán ez a legismertebb magyarul megjelent műve), de Dreddet is. Nagyon lazán vezeti azokat a vonalakat, olyanok a rajzok, mintha fel sem emelné egy panelen belül a cerkát. Elnagyoltnak tűnő szkeccseknek látszanak, de egy-két oldalon azért megcsillogtatja tehetségét (nézzétek a hallucinált repülős képeket). Illik a stílusa ehhez a zaklatott hangulatú képregényhez.

Jó olvasmány volt ez is.

Bélu