Pópity Egon szegedi képregénymuskétás barátom hívta fel a figyelmemet a mai képregényre, még tavaly, a Szegedi Képregényfesztivál alkalmából. Azt mondta, hogy ilyet még biztos nem láttam, és kölcsön adja nekem. Ez Halmi Zsolt 2022-ben megjelent gyűjteményes kötete, a Kezdetektől. Félve vettem át, mindjárt kiderül, miért is…
A képregény kapcsán megkerestem az alkotót, Halmi Zsoltot néhány kérdéssel, így a saját gondolataim mellett a válaszait is olvashatjátok.
Halmi Zsoltot nem kell bemutatni egyetlen hazai képregényrajongónak sem. Találkoztam már néhány történetével én is, viszont ez a kötet komoly képet ad a Halmi-féle életműről (a művész 2006. és 2018. között megjelent munkáit tartalmazza). Van itt sci-fi, kaland, akció, fantasy, lélektani, vallási töltetű, politikai, vagy cicás és kutyás képregény, valamint ismerős erőspistás magyaros életérzés.
HZS: „Mondhatni a kötet egy korszak lezárása. 2018-ban befejeztem a képregény rajzolást, egészen 2022-ig. A köztes időszakban festészettel foglalkoztam és kiállításokra mentem a munkáimmal, valamint felvettek a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületébe, ami megtiszteltetés. Így a hivatásos művészek közé kerültem, mint festőművész. 2022-ben kezdtem újra képregényt rajzolni, akkor jött pár képregényes megkeresés ismét.”
Halmi kötetének képregényei számos különböző folyóiratban, antológiagyűjteményben jelentek meg, és a megjelenésük történetéből is kapunk a kötetben ízelítőt. Nekem talán az Ufó Magazinban leközölt képregények ütöttek a legjobban, mivel visszatértek a gyerekkori emlékeim, eszembe jutott annak a magazinnak a hangulata. Halmi két oldal képregényben képes felépíteni és lerombolni egy világot. Itt jelent meg néhány kis szürke földönkívüli, de csak olyan titokzatosan.
Nekem főleg ezek a rövid történetek tetszettek, amikben tényleg kevés hely volt a cselekmény kibontakozásának, és ennyi hely is elég volt ahhoz, hogy belevigyen legalább három fordulatot az író. A sci-fikben az űrlények, robotok, időutazók flangálnak, nehéz eldönteni, hogy mégis melyik a legjobb.
A kötetben azért sok más stílus is helyet kapott. Vannak itt Busók, akik azért a humorosabb oldalát mutatják az életnek, viszont a Cska és a Tya kötetből kiragadott történetek… Mindkettő nagyon elvont, és érződik rajta egy kis kelet-európai depresszió. Mégis kinek jutna eszébe a kutyákról a lelkedet elrabló pokoli kutya, vagy a cica, ami korokon át reinkarnálódik, míg végül aranyéletű házimacska lesz belőle.
A rajzok és festmények végig színvonalasak, némelyik történet fekete-fehér, némelyik színes. Nem igazán tudom eldönteni, melyik áll ezeknek jobban. Halmi mellett elég sok képregényt egyébként Puskás Szabolcs írt, hadd emeljem ki a nevét.
A vaskos képregénykötetre ránézve annyit már most megjegyeznék, hogy ilyen gyönyörűen kivitelezett darabot még valóban nem láttam. Bársony slipcase, benne ez a bőrkötéses képregény, az elején egy süllyesztett rajzzal. Iszonyat elegáns az egész. A képregény több, mint 500 oldal, masszív, vastag papírra nyomtatva. Mi más lenne az exkluzív, limitált meg a deluxe, ha nem ez. Ja, és 50 példányban készült.
HZS:„A kötet keletkezése egy érdekes sztori. Nem terveztem, hogy 1-2 példánynál több lesz belőle. Kertész Sanyi vetette fel az ötletet, hogy tök jó lenne, ha az eddig megjelent munkáimat összegyűjtenénk egy kötetbe csupán önös érdekből, hogy legyen nekem is egyben, mint egy portfólió és neki is egy, meg esetleg plusz 1-2 példány. Mikor kész lett a tördelés, elkezdtünk agyalni a borítón. Mivel akkor még mindig csak pár példányban gondolkodtunk, akkor legyen mindegyiknek egyedi kézi rajz a borítóján. Rajzoltam egyet és elvittem a kinyomtatott lapokat, amiket 16-os ívenként nyomtunk ki, a könyvkötő ismerősömhöz, és elmondtam, mit szeretnék. Elkészült az első példány, a prototípus, és hozzá egy doboz, mint védőborítás. Ezt, gondoltam, elviszem magammal a képregényes rendezvényekre és tartok egy igényfelmérést, hogy érdekelné-e az embereket. Ennek és a képregényes csoportoknak hála viszonylag sokan rendeltek elő. Egyébként minden könyv kézzel lett bekötve, mert nem lehetett gépesíteni, csak a belívek kötése készült géppel. Egy haverom mondta, hogy van már neked is egy kódexed. Hát tényleg.”
Az első történetek során imitt-amott zavaró helyesírási hibák, betűtöbbletek voltak, amik egy ilyen kötetnél még sokkal jobban fájnak. Ezek nyilván eltörpülnek a kötet szépsége mellett, de azért Zsoltot erről is megkérdeztem.
HZS: „A képregények olyan formában kerültek bele, ahogyan eredetileg is megjelentek. Anno elküldtük a kiadóknak lektorálásra, valaki javította a hibákat, valaki nem. Ezért ilyen vegyes.”
Köszönöm Egonnak, hogy a rendelkezésemre bocsátotta ezt a műremeket. Mert ez tényleg az. Az ilyen cuccok a KÉPREGÉNY, így csupa nagybetűvel. Most már hamarosan hazatalál, ennyi hónap után. Majd páncélkocsiban szállítom vissza Szegedre, rendőri kísérettel.
Bélu voltam. Sziasztok!
